Azt beszélik...
---------------------------------------------

E rovatban kapnak helyet azok az írások - például recenziók, kritikák, ismertetők -, amelyek az Állati Ábécékről, illetve a honlapról megjelennek. Reméljük, hosszú lesz a lista...

A Meseutca főszerkesztője a Figyelő karácsony előtti számában megjelent Ex libris könyvmelléklet számára készített egy gyerekkönyves összeállítást, benne a Növényivel:

Rendhagyó ábécék - családoknak

Zsubori Ervin és Tenke István új kötete a tavaly megjelent Állati Állati Ábécé ikertestvérének tekinthető. Míg legutóbb Gedeon, a golyhó gödény vagy éppen Jakab, a jóravaló jak sorsával ismerkedhettünk meg öt-öt sorban, az idén például Gál, a göthös galagonya vagy Jónás, a jómódú jácint játszik velünk a terjedelmét és külalakját tekintve is a párjához hasonló kötetben.

A jól bevált versíró technikát követte Zsubori Ervin (egyébiránt lapunk főszerkesztő-helyettese): az első alliteráló sor után következik a konfliktus forrása, majd a következő három sor vagy elmélyíti, vagy feloldja a problémát, amelyet az emberekhez - és az állatokhoz - hasonlóan a növények is átélnek. Salamon, a címlapon is látható spenót kalandjairól még egy külön digitális könyv is született. Sok más mellett ez is elérhető azon a honlapon (abc.arnolfini.hu), amely a szóban forgó ábécéskötetekhez hivatott adalékokkal szolgálni.

A szerző a könyv végére Szófejtőt is mellékelt. Olyan kifejezések magyarázatát találjuk meg benne, mint például ankét, csélcsap, élmunkás, iglice vagy plezúr. A Színvalló oldalon ezúttal is kifesthetnek egy rajzot a vállalkozó kedvű gyerekek, sőt, a Szószaporítóban az előre megadott sémák, rímfelelők alapján megalkothatják a maguk verzióját arról, hogy a Március nevű morcos moha mit csinál, vagy mit nem soha.
Tenke István illusztrációi szellemesek és színesek, jól illenek a versek hangulatához. A könyv remek humorforrás, nagyszerű alkalom a közös nevetésre. Noha nem elsősorban gyerekeknek szólnak a készséges rímekkel megtöltött oldalak, játékosságuk jó alkalmat teremt az együttlétre. Igazi családi könyv, igazi családoknak.

Both Gabi,
Figyelő, 2010/50. szám,

2010. 12. 16.

>>Link1,
>>Link2

Gasztrobologger barátunk "saját levében" című remek blogjában receptbe oltott ajánlót költött az Állati Növényi Ábécéről:

A süket spenót, az abesszin kel
és még sokan mások

Végy 260 gramm süket kartonspenótot, tisztítsd meg a rárakódott hallókészüléktől, vágj fel csíkokra egy kisebb abesszin kelt, rotyogtasd össze ezeket egy kis darab reszelt gyarló gyömbérgyökérrel, vess belé néhány szem farkastinórut, reszelj le egy cudar céklát, köretnek zrikás zabot adj és két szem balga barackkal díszítsd a tálat! Semmi zsír, semmi háj, telített zsírsav és egyéb gusztustalanságok, csak a színtiszta művészet!

Így kapod meg az Állati Növényi Ábécé című kötetet, Zsubori Ervin és Tenke István újabb művét, amely ismét a soproni Artemisz Kiadó gondozásában jelent meg néhány nappal ezelőtt. (Előzményeket lásd itt és itt.)

De úgy is megkaphatod, ha megveszed egy könyvesboltban. Vegák polcán egyszerűen nélkülözhetetlen alapmű, színben pedig határozottan megy bárki karácsonyfájához.

A kötet honlapján blogot olvashatunk Salamon munkakerülő spenót kalandos életéről és világ-körüli utazásairól, belelapozhatunk egy digitális könyvbe és számtalan izgalmas menüpont, játék között legelhetünk. A rímfaragó versenyben - amely még nem zárult le - szerénységem az alábbi strófákat izzadta ki a tűzhely mellett:

Március a morcos moha
ráfázott a lásztminitre
mert az megint délre vitte
szomorúságának oka:
nem jut el északra soha

Dusika a dagadt dinnye
testtömege túlteng megint
de ő erre újfent legyint
pedig ha keveset enne
Heves legszebb teste lenne!

A "saját levében"
gasztroblog szerzője,

2010. 11. 25.
>>Link

Lakner Zsuzsa barátunk, az általa alapított bolygóközi kultúrdokkon, azaz a Susannicon című blogon, az Állati Ábécék szerzőivel, illetve kiadójával kétrészes, gazdagon illusztrált interjút közölt, amelyből műhelytitkokra is fény derül:

Állati testvérek, növényi kalandorok

A nap is kisütött, mikor a mai postával (rekordgyanús 1 nap alatt) berepült a ládánkba az Artemisz Kiadó legújabb bébije, az Állati Növényi Ábécé . A tavaly világra jött Állati Állati Ábécé örömmel üdvözölte újszülött testvérét. Gyorsan megragadtam az alkalmat, hogy néhány pletykának, szóbeszédnek és híresztelésnek utánajárjak.

Susannicon: Zsubori Ervin és Tenke István Állati Állati Ábécé je után november 11-én kijött a nyomdából a folytatás, az Állati Növényi Ábécé . Mi az, ami megragadott az alkotópáros munkájában?

Dr. Turbuly Éva, Artemisz Kiadó: A tartalom és a forma, a versek és az illusztrációk tökéletes összhangja, egysége tetszett meg. Hogy ez milyen szép és igényes könyv lesz. Hogy milyen jól össze van rakva az egész, a tematika, a versek, a kiegészítések, a tipográfia. Amilyen könnyednek tűnik, annyira átgondolt és alapos az utolsó betűig. A sztorikon, az apró kis nyelvi bravúrokon meg persze halálra nevettem magamat! Az egészen látszik, hogy szerelemből csinálták, de halál profi módon.

Susannicon: Az állatok kalandjai tavaly november 25-én láttak napvilágot. A növények gaztettei 2 hét híján egy évvel követték a kis kék könyvet, a történet azonban nyilván még régebbre nyúlik vissza.

Zsubori Ervin: Valóban, meglehetősen hosszú úton jutottunk idáig ezzel a két kötettel; talán ma már nem is lényeges, hogy pontosan milyen hosszún. Maradjunk annyiban: a versek még mechanikus írógépen születtek...

Susannicon:...sőt láthatóan Tenke István rajzai sem a nyomtatóból bújtak elő.

Zs. E.: Nem, klasszikus színes ceruzás rajz valamennyi. Immár több mint két évtizede vagyunk barátok, ismertem hasonló stílusú rajzait. Egyszer odaadtam neki az Állati versciklust, s pár hét múlva megjelent a kész anyaggal. Aztán ugyanez történt a Növényi vel is. Ezzel tulajdonképpen össze is állt a két kötet, már csak egy jó kis kiadóra volt szükség. Nem volt könnyű, és eltartott egy darabig, de végül megtaláltuk.

Ezt a jó kis kiadót, a soproni Artemiszt, Rakovszky Zsuzsa író, műfordító és Dr. Turbuly Éva, a Soproni Levéltár igazgatója alapította 2006 őszén. A munkába barátokat és családtagokat is bevonva arra szövetkeztek, hogy értékes köteteket adjanak a felnőttek és a gyerekek kezébe.

Susannicon: Hogyan emlékszel a pillanatra, amikor meghoztátok a döntést? Hosszú folyamat volt, vagy történt valami, ami arra ösztökélt benneteket, hogy na most aztán beleugrunk és kész?

Dr. T. É.: Zsuzsa bejárt a levéltárba, anyagot gyűjteni a Hullócsillag éve című regényéhez, akkor találkoztunk először. Közben ők a húgommal, Lillával is összeismerkedtek. Hogy melyik volt előbb, már nem emlékszem. Egy időben együtt jártunk úszkálni a Pannónia szálló mini uszodájába. Ott került szóba, ha majd öreg leszek és nyugdíjas, vagyis lesz rá időm, szeretnék egy kis kiadót alapítani, mert izgat a könyvcsinálás és némi gyakorlatra is tettem szert a szakkönyvek kiadásakor. A terjesztés útvesztőire akkor persze még nem gondoltam. Kiderült, Zsuzsának is járt már a fejében hasonló, ezen nagyon fellelkesültünk, hogy akkor próbáljuk meg együtt. Említette, hogy van egy angol írónő, Elizabeth Gaskell, aki nem annyira ismert, mint a Bronte nővérek, pedig van néhány nagyon jó könyve. Jé, mondtam, nekem is a kezembe került már a Kisváros , és csodálkoztam, ki ez a nő, aki ilyen jól ír és még soha nem hallottam róla azelőtt. Tehát itt is volt egy közös pont, amiben egyetértettünk. Közösen elhatároztuk, legyen az Észak és Dél az első fordítás. Akkoriban láttam a 4 részes BBC sorozatot, nagyon tetszett. Zsuzsa iszonyú erővel állt neki a rendkívül nehéz fordításnak és körülbelül 4-5 hónap alatt kész is lett vele. A kiadó elnevezésén mindketten törtük a fejünket, aztán beugrott az Artemisz. Hogy egy szimpatikus, a nőket kedvelő istenség, a névben benne van az art és a nevünk kezdőbetűi is. A hold ráadásul egy jó szimbólum. A logót Juli lányom tervezte az iránymutatások alapján.

Susannicon: Míg az Állati Állati kifejezetten gyerekeknek szólt, ez a könyv meglehetősen felnőtt dolgokat tematizál. Kocsmárosok és alkoholisták, túlsúlyos retekgyerekek és cserbenhagyott szerelmesek a kis versek szereplői. Magától alakult így vagy van mögötte koncepció? A növények bonyolultabb lelkek?

Zs. E.: Noha az Állati ban valóban több az azonosulási lehetőséget kínáló figura, abban is van például kocsmai verekedés, szerelmi bánat, falánkság, házsártos feleség. Szóval hagyományos értelemben azt sem minősíteném gyerekkönyvnek. De hát milyen is egy gyerekkönyv? Weöres Sanyi bácsit tudom idézni - annak idején még volt szerencsém látni őt egy felolvasóesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban -, aki ugyebár azt mondta: ő ugyan nem írt soha gyerekverseket. Ezzel együtt igaz, hogy a Növényi "felnőttebbnek" hat. E mögött az is állhat, hogy az Állati széria ösztönösebben született meg, mintegy "kiszaladt a számon", míg a Növényi ilyen értelemben kimunkáltabb, csiszoltabb. Tudatosan igyekeztem minél több furcsa kifejezést, szlenget belevinni a versekbe, ami jól passzolt a választott szokatlan látásmódhoz: a pletyka dramaturgiához. De amúgy a növények is pont olyanok, mint az állatok. Meg az emberek.

Susannicon: Úgy tudom, korábban is jelent már meg Istvánnal közös könyvetek.

Zs. E.: No, az sem mai történet. A koldus, aki aranyat tüsszentett című mesekönyv 1990-ben jött ki a Cserépfalvi Könyvkiadónál, amely nem sokkal korábban alakult újjá. Nagyon büszkék voltunk, hogy a Váci utcai könyvesboltban, egy rendezvényen, Cserépfalvi Imre bácsi személyesen gratulált a kötethez. Ez azonban nem csak a mi könyvünk, valójában társszerzőként léptünk be Kárász Éva mellé. Eredetileg ő írt három mesét, amelyeket én továbbgondoltam, kikerekítettem, Pisti pedig elkészítette hozzá a rajzokat. A könyv révén egy csodálatos barátra is leltünk: Éva néni tüneményes teremtés volt, később még dél-franciaországi házában is vendégeskedhettünk.

Susannicon: Évák szegélyezik könyveitek útját...

Lakner Zsuzsa, Susannicon,
2010.11.19.
>>Link

Állati testvérek, növényi kalandorok #2

Az Állati könyvek versekkel egyenragú rajzai Tenke István kezéből kerültek ki. Üdítően mások, mint amikkel manapság fertőzik szemeinket. Engem Joan Miro szürrealista képeire emlékeztetnek.

Susannicon: Nagyon egy srófra jár az eszetek Ervinnel. Mesélte, hogy egyből ráéreztél a dologra és villámgyorsan meglettek az első rajzok. Én árnyékkötőként ismerlek, ahol egész más dolgokat láttunk tőled. Emlékszel még, miként döntötted el, hogy ezúttal más technikát használsz?

Tenke István: Ezek a rajzok még az üveghegyen túli időszakban születtek a Bercsényi kollégiumban. Leginkább hagyományos technikákat használtam, egyszerű tollrajz és színes ceruza. (Természetesen az ördög a részletekben rejlik...) Maga a feladat is ezt kívánta, mert a munka hihetetlen egyszerű természetességgel zajlott: a versek elolvasása után - inspiratív jellegük miatt - rögtön papírra vetettem az első eszembe jutó képi elemet és már lapoztam is tovább. Soha nem néztem utána, hogy a tyúkhúr a kis növényhatározóban tényleg hogy is néz ki, van-e egyáltalán abesszin-kel, vagy süket-e a spenót...

Susannicon: Ennek ellenére hitelesnek tűnnek, és most már értem, mivel magyarázható az az eszeveszett lendület, ami sugárzik belőlük. Mégis, amikor most kiadásra rendeztétek, nem volt nagy a kísértés, hogy másképp csináld őket, vagy beleavatkozz itt-ott?

T. I.: Azt hiszem, nem volt ilyen érzésem. Természetesen tudtam-tudom, hogy talán egy két rajzot ma már másképpen csinálnék, és a színezést is még körültekintőbben végezném. Úgy éreztem azonban, amikor Ervin könyvvé formálta az egészet, hogy van egy természetes antibarbi karaktere az "együttesnek", ami szántszándékkal vállalható, és semmi utólagos finomítgatást nem igényel. Ebbéli vágyaimat pedig kiéltem a borító és a hátlap tervezésekor, Salamont például teljes egészében átszíneztem, és megszületett a belső borítóra csipkebogyó, aki még névadó előtt áll.

Susannicon: Kezdenéd újra? Csinálnád újra?

T. I.: Csakis abban az értelemben, hogy új meséknek, új verseknek kell következniük, új rajzokkal! Az elektrografikus kitérő után újra kedvem van kikapcsolni a technikai eszközöket, és magam elé venni egy szép felületű papírt, becsukni a szemem, és a ceruzát lazán, szabadon végigfuttatni rajta.. azután rácsodálkozni az íves vonalra, vajh milyen állat, növény, vagy akár ember születhetne ebből?

Susannicon: Mi pedig reméljük, hogy ez pontosan így lesz!

Lakner Zsuzsa, Susannicon,
2010.11.22.
>>Link

Láng Eszter barátunk a rangos Szépirodalmi Figyelő című folyóirat 2010/2. számában terjedelmes recenziót publikált könyvünkről:

Zsubori Ervin-Tenke István:
Állati Állati Ábécé

Tüneményes könyv. És kedves. Két tehetséges művészember játszik, mint ahogyan mindig is teszik komoly alkotók (itt eszembe jut a székesfehérvári Bory-vár egyik felirata: "A gyermek játéka művészet, a művészet a felnőtt játéka"), és íme, kezünkben tarthatjuk a játék tárgyiasult eredményét. Kellett ehhez persze sok minden, nem utolsósorban egy kiadó, amely nem a gagyi, a csilli-villi Barbi-szemét irányába halad a gyors meggazdagodás céljából, hanem csak szolgálni akarja a kultúrát, terjeszteni az értékeset (nem könnyű manapság), adni mindazoknak, akik még értik és keresik az igényes, tartalmas könyveket (ez a kis kötet ilyen), és persze azzal a reménnyel teszi mindezt, hogy meg is tud élni belőle.

Pletykák, szóbeszédek, rosszindulatú híresztelések - mondja az alcím, miközben sem valódi pletykáról, sem jövő-menő szóbeszédről, sem semmiféle rosszindulatú híresztelésről nincs valójában szó, csak humorról, humorról és humorról, s játékról és megint csak játékról, A-tól Zs-ig. Aladárral, az afgán agárral kezdődik, és Zsófiával, a zsémbes zsiráffal végződik. Zsubori Ervin ötsorosainak zeneiségét a meghatározott szótagszámú sorok szabályos váltakozása és a vers hangulatának megfelelő magán- és mássalhangzók adják. Van bennük alliteráció, rím és ritmus is elegendő. Lehet e verseket skandálni, mondókaszerűen mondogatni, ismételgetni, mert ritmikailag játékosak, tartalmilag tömörek és viccesek. Arra való, hogy felnőtt és gyermek együtt szórakozzék, és lényeges ez az együtt. A tartalmát tekintve Edward Lear után nyugodtan nevezhetjük ezeket badar vers eknek ( nonsense poetry ), abszolút jóindulattal kezelve a badar jelzőt: arra utalva mindössze, hogy e rövid költemények valóságossága csak és kizárólag a mesék birodalmában érvényes. Például: "Dániel a dőre dán dog / két napja magában dünnyög / nem lesz porszívógép-ügynök / inkább szegődik a BÁV-hoz / vagy krampácsolni a MÁV-hoz".  

És hogy milyenek Tenke István rajzai? Színesek, ám nem tarkák, szabadok, de nem fegyelmezetlenek. És pontosan illeszkednek a versek hangulatához. Nincs túlrajzolva, túlfestve a könyv, ahogy ma ezt gyakran tapasztaljuk. A rajz nem akar a versi tartalomra rátelepedni, de összecseng vele, és ugyanolyan jóízű humorral teli. Finom, ám erőteljes, karakterisztikus pasztellek e kis munkák, sajátos vizuális formavilággal. Nincs bennük semmi édeskés, behízelgő, modoros, rózsaszínre mázolt-lakozott, érzelgős, kommersz látványosságra törekvés, sem pedig durva, vagy éppen agresszíven csúnya tartalom, netán hatásvadászat. Van viszont graciózusság és nagyvonalúság, játékosság és profizmus, finoman összehangolt színek harmóniája, technikai tudás és egyéniség. És lehet mosolyogni, nevetni, örülni. Írás és rajz összeáll koherens egésszé.

Nem tudni, előbb az írás és utána a rajz keletkezett-e, vagy fordítva született a mű. Azt látni: egész, teljes. Van benne Szófejtő is, "azoknak, akik 1. még kicsik, ezért eleve nem tudhatják; 2. már nagyok, s itt van a nyelvükön, de nem ugrik be; 3. megvallják őszintén, soha nem is hallottak róla; 4. kapiskálják, de nem tennék le rá a nagyesküt; 5. pontosan szeretnék tudni, de nincs otthon értelmező kéziszótáruk (ám karácsonyra tervezik, hogy vesznek)". Innen megtudhatja mindenki, aki szeretné, hogy például az "átejt" azt jelenti: becsap, lóvá tesz, a MÁV pedig a Magyar Államvasutak rövidítése. Van Szerzőfirtató s van Színvalló , ahol a kedves ifjú olvasó módot kap két kép kiszínezésére (kedve szerint). És van Szószaporító is: itt a megadott töredékeket lehet kiegészíteni ötször nyolc szótagú versekké, és beküldeni e-mailben az Arnolfini Archívumba.

A könyv kitűnően illeszkedik a még el nem rontott gyermeki képzeletvilágba. Szóval csupa öröm, játék, szórakozás az egész, melynek során észrevétlenül alakul, fejlődik, csiszolódik szókincs és vizuális kultúra együttesen.

Láng Eszter,
Szépirodalmi Figyelő, 2010/2.

Sándor Csilla, a Csodaceruza folyóirat, illetve az ahhoz tartozó honlap szerkesztője, Gyerekeirodalom című blogjában az alábbi sorokkal emlékezett meg a számára küldött könyvről:

Megjöttek az első gyerekkönyvek

Milyen jó lenne, ha a kiadók legalább annyira komolyan vennék a Csodaceruzát, hogy minden megjelent kiadványukból küldenének legalább egy példányt. Sajnos erre elég kevesen gondolnak, de azért szép számmal vannak olyanok is, akik megtisztelnek egy példánnyal. Ezt hívják tiszteletpéldánynak. Hogy motiváljam a kiadói szerkesztőket, ezen a blogon minden kapott küldeményről beszámolok. Nem ígérem, hogy kritikát vagy elemzést is írok a kapott könyvekről, de az első gondolatomat mindenképpen közzéteszem.

Ma egy regényt és egy verses kötetet hozott a posta. (...) Utóbbi egy inkább felnőtteknek szóló verses könyv, amelyet a könyv szerzője nagyon kedves szavakkal dedikált is nekem: "Sándor Csillának, a Csodaceruza-varázslónak, barátsággal. Zsubori Ervin."
A könyv címe Állati Állati Ábécé, alcíme: Pletykák, szóbeszédek, rosszindulatú híresztelések.
32 versike 32 állatról, amelyek akár emberek is lehetnének. Vagy azok is? Minden betűre jut egy név, és minden névhez kapcsolódik egy ötsoros versike: öt sor, soronként nyolc szótag, az első sorban minden szó azonos betűvel kezdődik, s az első sor a negyedikkel és az ötödikkel, a második pedig a harmadikkal rímel. A versírást ki lehet próbálni, az elkészült alkotásokat el lehet küldeni a szerzőnek. A kötethez honlap is tartozik: abc.arnolfini.hu

Aki bővebben is érdeklődik a kötet iránt, látogassa meg a weboldalt, és olvassa el a Csodaceruza 43. számában a kötet rövid ismertetőjét. A keménytáblás verseskötetet Tenke István illusztrálta. Megjelent az Artemisz Kiadó gondozásában.

Gyerekirodalom blog, 2010.01.05.
>>Link

A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (Kello) honlapjára még 2009 karácsonya előtt felkerült az Állati Állati Ábécé, háromféle jelzettel: általános gyűjtőkörű, illetve általános iskolai könyvtáraknak javasolt dokumentum, továbbá gyermek szép- és szakirodalom. Az ajánlathoz a következő recenzió is társult:

A két szerző, a verseket író Zsubori Ervin és a rajzokat készítő Tenke István egyenrangú partner a könyvben. Már a könyv címe megkacagtatja és kíváncsivá teszi az olvasót: vajon milyen pletykák és rosszindulatú híresztelések keringhetnek az állatokról? Megtudjuk, ha a betűrendbe szedett rövid verseket elolvassuk. De a szerzők nem elégszenek meg azzal, ha elolvassák a szóbeszédeket, hanem arra serkentik ifjú olvasóikat, hogy maguk is fabrikáljanak hasonlókat. Segítséget is adnak hozzá a könyv végén. És ha esetleg lenne olyan, aki nem érti azokat a szavakat, amiket a versek tartalmaznak, szómagyarázatot adnak hozzájuk. Nem csak gyerekek élvezhetik a szellemes rövid írásokat.

>>Link

A Figyelő karácsony előtti Ex libris könyvmellékletében egy oldalpárnyi összeállítás gyerekkönyvekket mutatott be - köztük az Állati Állati Ábécét is:

Verset versel Zsubori Ervin (nem mellesleg a Figyelő főszerkesztő-helyettese) is. Én azt hittem, hogy állatos versekből már van elég a piacon, hiszen nem is olyan rég jelent meg Tóth Krisztina remek Állatságok című könyve, és a Csimota-Magvető közös kiadásában, a szintén nagyon jó Kerge ABC (Szerzői: Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Varró Dániel). Ám már a hatodik versnél láttam, hogy felületes voltam, merthogy itt - Tenke István vicces rajzaival dekorálva - nem csupán abc-sorrendben összeszedett rímes versikék vannak, hanem komoly sorsok, szomorú karakterek, rengeteg fájdalom, és mégis sok-sok derű... És valami nagyon-nagyon erős belső történet, amely átsugárzik majd minden soron. Az egyik kedvencem: "Szilvia a szeplős szajkó / pöttyel van tele az arca / ettől lesz folyvást kudarca / könnye már vagy fél szakajtó: / hol kapható szeplő-hajtó?" Úgy érzem, a szerzőben maradt még bőven rím, alliteráció és mondanivaló is. S amúgy olyannyira szívügye ez a könyvecske, hogy még egy bloggal kiegészített honlapot is készített hozzá (abc.arnolfini.hu), ahol szinte mindent megtudhat az ábécékről a kíváncsi olvasó.

Both Gabi,
Figyelő, 2009/51.szám

>>Link

Újabb, roppant üdvözlendő tevékenységről is árulkodó kommentár az eszperente recenzióhoz; s szerzője egyúttal bivaly-verset is küldött!

...jelzett webes helyet megleskedtem! Kedves, gyerekes verseket leltem benne - s meglett, deres fejemet eltekerte, beleszerettem! Kecske nem lesz benne?... Egye fene, kedvemet ez sem szegte: menten megrendeltem!...

spajzcetli,
Eszperente.net, 2009.12.03.

Az eszperente recenzióhoz érkezett kommentár:

Ezt meg kell vennem, sejtem letehetetlen lesz. Benne Vendel meg egy zerge (egyebek, s nyest mellett). Webhelye remek, tetszenek e szerzetek!

szebb nem,
Eszperente.net, 2009.12.02.

Fergetegesen bekezdett eme december! Egy rettenetesen szellemes ember - neve helyett ezen textet leled: "ennen levemben" - eszperente nyelven (!), nevezetes Eszperente.net teremtette terepen bejegyezve, remek recenzens jegyzetet szerkesztett s zengett verses egyvelegemre, eme terjedelemben:

Recenzens jegyzet

Egy kedves enfelem - eszement de kedves ember - jegyzett egy verses remeket, egy meg lefestette szerzeteket, melyek benne szerepelnek. Megveheted ezt nem egy helyen. Kezedbe helyezve szemeddel legeld, s meglesd: fetrengve nevetsz!

De kecske nem leened benne, ezt ne keresd! Ellenben egy zerge, mely nem nyert ,s ezen kesereg, szerepel. Megyek s megveszem, meglegyen ez nekem egy emeletes helyen, melyre megjelent jegyzeteket helyezek. Esetleg felkeresem eme kerge embereket s esdeklem, neveket jegyezzenek be nekem! E webhelyen csellenghetsz s verseket szerkeszthetsz, ennen levemben ezt megtettem nem egyszer!

S el ne feledjem, e jegyzetben szerepel egy nyest, melynek leves lett lekeverve egy helyre, mely testet s fejet szerkeszt egybe.

"ennen levemben",
Eszperente.net, 2009.12.01.
>>Link

A finominális blogger, a "saját levében" gasztroblog szerzője, az alábbi ajánlóval tisztelte meg művünket:

Egy állati jó könyv

Madarat tolla, embert barátja alapján lehet a Linné-féle rendszerben elhelyezni. Erre alapozva felhívom a figyelmet egy a cimboráim által írt és rajzolt könyvre.

Az állatokat sokféleképpen megközelíthetjük, például altatólövedékes puskával, les-sátorban kuporogva egy halkan exponáló fényképezőgéppel, vagy kezünkben egy csokor friss szénával. Ez a két állatbarát pedig könyvet írt róluk, versbe szedve egy komplett állatkertet. Mivel magam is nagy sikerrel indultam rímfaragó pályázatukon és megízlelhettem milyen nehéz szakma ez, nyugodt szívvel ajánlom könyvüket a karácsonyfa alá, a nyuszi feneke mögé, a pünkösdi rózsa tövéhez esetleg az új kenyérbe belesütve.

A könyv életét egyedülálló módon egy blog (valójában bloggal kiegészített honlap - A szerk.) kíséri, ami már önmagában is csemege. A könyv és a blog is interaktív, lehet szerezni, színezni, szavazni.

A "saját levében" gasztroblog
szerzője, 2009.12.01.
>>Link

Az első olvasóink egyike írta:

Most, hogy kezembe került az Állati Állati Ábécé, eszembe jutott, hogy ovis koromban már nagyon szerettem volna olvasni, de nem tanítottak meg rá. Ráadásul év vesztes voltam, s valósággal belebetegedtem, hogy az ovistársaim már iskolába járnak, én meg itt vesztegetem a drága időt az óvodában. Autodidakta módszerhez folyamodtam tehát: magam elé tettem a Kirándulás az ABC-hegyre című opust, és az egyes betűket visszakerestem Móra Zengő ábécéjében. Amit ott találtam, azt hangosan kimondtam, és így lassan összeállt az első mondat: "Este van nyolc óra. Álomra!"

Ha már akkor lett volna Állati Állati, akkor természetesen ezt használtam volna.

Egy könyvmoly visszaemlékezései
bebábozódott éveire, 2009.12.01.

Világrekord! Még a kötet nyomdába adása előtt megszületett az első értő recenzió az Állati Állati Ábécéről, Stuttgartban élő barátunk és alkotótársunk, Susanna Lakner tollából, pontosabban klaviatúrájából! Íme:

New Book in Hungary!

Zsubori Ervin és Tenke István nemcsak a magyar copy-art úttörői - hogy csak egyik közös érdemüket említsem a sok közül -, hanem játékos kedvű szülők is, akik nem bízták a véletlenre gyermekeik szórakoztatását sem.

Zsubori Ervin poétikus vénájából született kedves verses köteteit, amelyeket barátai körében Tukán Téka címmel terjesztett, eddig csak a szerencsés beavatottak ismerhették. Miután az Állati Állati Ábécé megihlette Tenke Istvánt is, a kis remekmű teljes díszbe öltözve, lakkcipősen, tökéletes sminkben, toporogva várta már egy ideje a fiókban, hogy végre megmutathassa magát a világnak. Egy szép napon Turbuly Éva, az Artemisz Kiadó lelke kihúzta a fiókot, és ezzel a kis teremtmény sorsa azonnal megpecsételődött. A találkozás jelentőségét hamarosan személyesen is konstatálhatjuk, hiszen a könyv napokon belül teljes valójában a nagyközönség elé kerül.

A klasszikusan rímes, színes és vidám gyereklexikonból megtudhatunk egyet s mást az állatok gyengéiről. Kötözködők, féltékenyek, hiúak és verekedősök ők is, mint az emberek. Ulrika az uszkár egy beképzelt hercegnő, a paradicsommadár alkoholba fojtja szerelmi bánatát, a borz meg a vöcsök pedig közönséges kocsmai verekedők.

A vidám kis rigmusok Tenke István szürrealista illusztrációval olyan igazi művészi élménnyé tökéletesednek, amilyeneket a húszas évek dadaistái hoztak létre annak idején a párizsi szalonokban.

A szerzők gondolnak mindenre; a választékosan fogalmazott versek gyermekek számára még szokatlan szavait a kötet végén megmagyarázzák, és felnőtt legyen a talpán, aki ellen tud állni a befejezésre váró rímkezdeményeknek, gyerek, aki ne akarná készre színezni a zsebes teknőst és a kamikaze madarat az utolsó lapon.

A könyvet melegen ajánlom minden olvasni tanulónak, aki túl van már Gőgös Gúnár Gedeonon, hogy fejlődjön a szókincse és a fantáziája. A többiek pedig tegyék kézközelbe és tekintsenek bele néha-néha, ha fáznak, fáradtak vagy felbosszantották őket aznap.

Remélem az alkotók itt nem itt állnak meg, lesz még folytatás, és azt is, hogy az Artemisz Kiadó hitét semmilyen válság sem lesz képes eltántorítani a szokványostól eltérő ötletek odaadó pártolásától.

Planet Susannia blog,
2009. 11. 6.

>>Link